Mit tegyünk, ha káromkodik, csúnyán beszél, vagy nem odaillő szavakat ismételget a gyermek? Forrásjegyzék: Kora gyermekkori lelki egészség, 2020. Semmelweis Kiadó Hámori Eszter: A kötődéselmélet perspektívái Hámori Eszter: A korai kötődés zavarai Hédervári-Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia Deliága Éva - Lovász Hajnalka: Mit kezdjünk az agresszióval? Patty Wipfler: Hallgasd meg! HVG Kiadó, 2020
A kisgyermekkori agresszió teljesen természetes jelenség, hiszen ez egy veleszületett sajátosság, nem egy tanult viselkedés. Aztán ahogy a gyermek egyre nagyobb lesz, szocializálódik, beilleszkedik a közösségbe, megtanulja a közösségi szabályokat, ez az agresszív viselkedés leépíthető. Ezért a szülő nagyon sokat tud tenni, hogy példát mutatva és tanítva a gyermekét, segítsen neki az indulatszabályozásában és a közösségi normák elsajátításában. Agresszió lehet fizikai, ütés, rúgás vagy karmolás, csípés, harapás formájában. Ez a destruktív viselkedés tárgyak felé is megnyilvánulhat, amikor a gyermek földhöz vágja a játékát, vagy összetöri az eszközeit. Önagresszió akkor fordul elő, ha a gyermek ezeket [...]
A szülők vagy testvérek, csoporttársak megharapása gyakori jelenség a kisgyermekeknél, de szerencsére számos lehetősége van a szülőknek a probléma előfordulásának gyakoriságát csökkenteni, vagy akár teljesen meg is szüntetni. Mit ne tegyünk, ha harap a gyermekünk? A gyermek címkézésétől való tartózkodás, azaz hogy ne nevezzük őt harapósnak már önmagában segít abban, hogy ne a gyermeket minősítsük, ne őt tekintsük rossznak, hanem a viselkedésének okaira koncentráljunk. Ugyanez a helyzet a gyermek megszégyenítésével és a különböző büntetések bevetésével is. A kisgyermekek ugyanis az esetek nagy százalékában nem direkt akarnak fájdalmat okozni a szüleiknek, barátaiknak, vagy kelteni a feszültséget, [...]
