Kevés idegesítőbb dolog létezik, mint amikor a pár éves kisgyermekünk egy egyszerű kérésünkre is azt kiabálja vissza, hogy “neeeeeem!!!”.

De vajon miért szegül ellen annak, amit kérünk tőle?

Jó tudni, hogy alapvetően arra vagyunk beállítva, hogy ösztönösen ellenszegüljünk azokkal, akik irányítani akarnak minket vagy ránk akarják erőltetni az akaratunkat.

Ez az ellenszegülés 1-2 éves kor környékén jelenik meg először és 2 oka is van: 

  • Egyrészt, annak megelőzésére szolgál, hogy a kisgyermeket ne lehessen manipulálni, kényszeríteni idegenek vagy a gyermekkel nem kötődési kapcsolatban lévő ismerősök által.

  • Másrészt, az autonómia és a saját akarat megélésében, fejlődésében segíti a totyogót.

Amikor a baba megszületik, teljes mértékben másoktól függ a túlélése.

Ahogy egyre érettebbé válik, úgy kezdi el felfedezni a saját képességeit, és egyre inkább eltávolodni a szüleitől.

Valójában, a nemet mondás képessége egy nagyon fontos fejlődési mérföldkő és azt bizonyítja, hogy a gyermek már önálló emberként azonosítja magát, nem hiszi azt, hogy egy a szüleivel.

Emellett, kezd megjelenni a saját személyisége, kialakulni az éntudata is, hiszen már a saját akaratát közvetíti a másik felé akkor, amikor nemet mond.

A sok “nem” mögött érdemes meglátni

azt a gyorsan cseperedő kis emberkét, aki épp új ismereteket szerez a “mit szeretek”, “mit nem szeretek”, “mi történik, ha nemet mondok”, “mit fog anya tenni?”, “ki vagyok én?” témaköreiben.

És ha a gyermek kötődése biztonságos, akkor nem fog félni attól, hogy milyen, számára kirekesztő következményei lesznek a nemet mondásának, illetve biztos lesz abban is, hogy számítani fog az ő álláspontja.

Pont ennek a biztonságos kötődési kapcsolatnak a kiépítése lesz az,

 amely segíteni fog a kisgyermeknek az ellenszegülés során megtapasztalnia saját magát, a határait, a képességeit és azt, hogy akkor is szerethető, ha nem egyezik a véleménye másokkal.

Emellett, pedig az is kulcskérdés, hogy a gyermek autonómiájának, önálló próbálkozásainak mennyire adunk teret, mennyire tekintjük őt saját személyiségnek, aki saját preferenciákkal, igényekkel, tulajdonságokkal rendelkezik, mely bizony nagyon eltérő lehet a sajátunktól.

A dackorszak szépségeiről, illetve arról, hogy hogyan tudunk a gyermek autonómiájának és személyiségének tiszteletben tartása mellett együttműködésre ösztönözni a gyermeket, hogy kevesebbszer kapjunk automatikusan „nemet” a kéréseinkre, a Pont jó anyák Klubjában tanulhatsz.

Forrásjegyzék:

  • DC: 0-5 TM A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere

  • Hámori Eszter: A kötődéselmélet perspektívái

  • Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai

  • Hédervári-Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia

  • https://themompsychologist.com