emiatt kiabálsz, odacsapsz, bántó szavakat használsz vagy meggondolatlanul reagálsz.
Minden érzelem rendben van, és semmi baj nincs azzal, ha szülőként rendszeresen érzünk haragot, akármi is váltja ki ezt az érzést bennünk.
Az viszont lényeges, hogy ezt az érzést hogyan fejezzük ki, hogyan kommunikáljuk, hogyan kezeljük vagy vezetjük le.

5 ok, ami miért érdemes megtanulni válaszkészen kifejezni a haragunkat

  • 1. A gyermekek ideális esetben tőlünk tanulják meg, hogyan tudják jól szabályozni az érzéseiket. Tehát, mi szolgálunk számukra példaként akkor is, ha épp dühösek vagyunk.
    Nem mindegy, hogy a dühünket úgy fejezzük ki, hogy leordítjuk a másik fejét, vagy valami hasonlót mondunk: „Nagyon mérges vagyok, pont ezért most szükségem van pár percre, hogy meg tudjuk ezt beszélni. Elmegyek, iszok egy pohár vizet, hogy nyugodtabb legyek.”
  • 2. A gyermekeknek mi vagyunk a példa abban is, hogyan tudunk tiszteletteljesen kommunikálni egymással, azaz, hogyan reagálunk pl. akkor, ha a másik szavai bántóak vagy nem értünk egyet valamiben.
    Nem mindegy, hogy elkezdünk vádaskodni, rálicitálni a másik mondanivalójára vagy tisztelettel fejezzük ki magunkat: „Nem esett jól, hogy ezt mondtad, de nem szeretnék kiabálni. Próbálom megérteni, miért csináltad, beszéljük meg ezt.”
  • 3. A gyermekeknek szuper, ha példát mutatunk abban is, hogyan lehet egyértelmű határokat tartani, amikor pl. időre vagy térre van szükségünk, illetve védjünk az integritásunkat.
    Pl: „Most mérges vagyok, időre van szükségem, várnod kell, amíg megnyugszom, akkor tudok veled újra játszani.”
  • 4. Az érzések kontrollált kimutatása abban is segíti a gyermekeket, hogy megértsék, hogy akkor is szerethetőek, ha nehéz érzéseket élnek át.
    Tehát, nem az a feladat, hogy gondosan eltitkoljuk, ha mérgesek vagyunk, hanem sokkal inkább az, hogy megerősítsük a gyermeket abban, hogy az aktuális érzelmi helyzetünktől nem függ a kapcsolatunk egymással. Pl. így: „Ha mérges is vagyok, attól még fontos vagy és figyelek rád.”
  • 5. A düh azt jelzi nekünk, hogy egy probléma megoldásra vár, és a hatékony problémamegoldás megtanítása a gyermekeinknek kincset fog érni egész életük során.
    Pl.: „Dühös lettem, amikor nem kérted el a lapátot a testvéredtől, hanem csak kivetted a kezéből. Gondoljuk át, hogyan lehet ezt máskor máshogy megoldani, te mit gondolsz?”

A saját érzelemszabályozásunk, a kommunikációs képességeink, a határszabásunk, a gyermekünkkel való kapcsolat minősége és a problémamegoldási képességeink is meghatározzák, hogyan tudjuk egészséges módon kifejezni a haragunkat, és hogy milyen példát mutatunk a gyermekünknek eközben. Mindegyik képesség fejleszthető, ebben rengeteg segítséget találsz a Pont jó anyák Klubjában.

Forrásjegyzék:

  • DC: 0-5 TM A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere

  • Hámori Eszter: A kötődéselmélet perspektívái

  • Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai

  • Hédervári-Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia

  • www.zerotothree.org