Nem, nem kell. Főleg akkor nem, ha a szülők a hála alatt azt értik, hogy a felnőtt gyermeküket irányítás alatt tartsák, érzelmileg zsarolják vagy saját hiányállapotaikat pótolják vele, illetve visszakérjék azt a “kölcsönt”, amit a gyermeknevelésbe fektettek.
Az alábbi mondatok pl. tipikusak:
“Azért taníttattalak, hogy majd öregkorunkban támogass minket”
“Ezt nevezed te hálának? Hát képes volnál itt hagyni egyedül szegény anyádat, miután ennyit tettem érted? Azért a nőcskéért?”
“Azért építettünk ekkora házat, hogy majd itt élj velünk a férjeddel/feleségeddel, a gyerekekkel.”
“Ez a hála, hogy felneveltünk? Naponta 5 perc hívás sem fér bele?”
“Hogy lehetsz ilyen hálátlan, hogy képes lennél a másik megyébe költözni?” Hát akkor mikor látjuk majd az unokákat?
“Hát ezért adtunk meg neked mindent gyerekkorodban? Most meg nem tudsz egyszer kölcsönadni?”
“Ez a hála azért, hogy kifizettük az egyetemet? Hogy gondolod, hogy mást akarsz csinálni?”
“Hálásnak kéne lenned, hogy ilyen szép környéken vettünk neked lakást. Az a minimum, hogy cserébe tovább viszed a családi hagyományokat és te is orvos/ügyvéd leszel.
Ezek mind mérgező szülők mondatai.
Szó nincs itt őszinte háláról, csupán a bűntudatkeltés eszköze, amivel a szülők rávenni próbálják a gyermeküket a saját igényeik teljesítésére.
Ha a hála kényszer vagy elvárás, akkor nem valódi, szívből jövő érzésről beszélhetünk, sokkal inkább a manipuláció egyik eszközéről. Persze, nem azt mondom, hogy ne legyél hálás. Nyugodtan legyél, ha úgy érzed, van miért. Ha viszont manipulációnak érzed ezt az elvárást, akkor
a határaid meghúzása és következetes betartatása
nagyon sokat segíthet, még akkor is, ha ez elsőre félelmetesnek vagy egyenesen lehetetlennek tűnik. A Pont jó anyák Klubjában ez a téma rendszeresen előjön, és több tudásanyag is szól a határhúzásról, annak fontosságáról, konkrét lépéseiről.
Forrásjegyzék:
Susan Forward: Mérgező szülők
Kora gyermekkori lelki egészség, 2020. Semmelweis Kiadó
Hámori Eszter: A kötődéselmélet perspektívái
Hámori Eszter: A korai kapcsolat zavarai
Hédervári-Heller Éva: A szülő-csecsemő konzultáció és terápia