A gyermek temperamentuma a veleszületett válaszkészségét jelenti, ahogy az ingerekre reagál. Ez a teszt Stella Chess és Alexander Thomas által kidolgozott, a new yorki longitudinális vizsgálatban alkalmazott, 9 dimenziós temperamentum meghatározás alapján készült. A teszt nem ad orvosi vagy pszichológiai diagnózist, csupán tájékoztató céllal készült.
Temperamentum teszt
Pontozd 1-5 pont között az alábbi kérdésekre a gyermeked temperamentumát érintő válaszokat. Ha közepesen jellemző az adott állítás, akkor 3 pontot adj rá.
1. Intenzitás – Milyen erősek a gyermeked érzelmi reakciói?
Visszafogott reakció – 1 vagy 2 pont
- nem is sír, inkább csak nyűglődik vagy nyöszörög
- szinte alig nyugtalan
- nem reagál hevesen, sem negatív, sem pozitív irányban
- általában nyugodt, mosolygós alaptermészetű
- ha akadályba ütközik, nyugodtan próbálja megoldani
Erőteljes reakció – 4 vagy 5 pont
- hangosan sír, kiabál, üvölt,
- az egyik pillanatról a másikra robban
- nagyon tud örülni és nagyon el tud keseredni
- hirtelen vált egyik hangulatról a másikra
- probléma esetén hamar frusztrált, dühös, ideges vagy elkeseredett lesz
2. Állhatatosság –Mennyire könnyen hagyja abba a gyermeked azt, amit épp csinál?
Könnyen abbahagyja – 1 vagy 2 pont
- Könnyen lehet terelni a gyermeket az egyik tevékenységről a másikra
- Ha valami nem sikerül neki, pár perc alatt megnyugszik
- Ha nemet mondunk, azt könnyen fogadja
Nehezen hagyja abba – 4 vagy 5 pont
- Ragaszkodik ahhoz, amit elképzelt, addig csinálja, amíg nem fejezte be
- Nem vált könnyen két tevékenység között
- Ha valami nem sikerül, órákig tud keseregni rajta
- A nemet nem fogadja el
3. Érzékenység – Mennyire érzékeny a gyermeked a zajokra, az anyagokra, az ízekre vagy a hangulatodra?
Nem érzékeny – 1 vagy 2 pont
- tud zajban, fényben aludni
- ne zavarják a ruha cimkék, a fura szagok, a hangos zajok
- nem válogatós
- nem igazán befolyásolja a viselkedését a te hangulatod
Érzékeny – 4 vagy 5 pont
- aludni csak ideális körülmények között tud
- zavarják a szagok, a hangok, a ruhák,
- válogatós
- azonnal kiszúrja, ha feszült vagy szomorú vagy
4. Megfigyelőképesség – Mennyire figyeli meg a gyermek a környezetét? Mennyire lehet kizökkenteni a figyelmét?
Átlagos megfigyelő – 1 vagy 2 pont
- tud a feladatra koncentrálni, nem zökkenti ki minden apróság
- csak az átlagos dolgokat veszi észre
- tud összetett feladatokat megjegyezni, végrehajtani
Jó megfigyelő – 4 vagy 5 pont
- olyan dolgokat is észrevesz, amit a legtöbb ember nem
- olyan dolgokra is hosszan figyel, tanulmányozza, amin más átsiklik
- könnyen kizökkenthető, számára nem az a fontossági sorrend, mind nekünk
- nehezen tud összetett feladatokat megjegyezni, végrehajtani
5. Alkalmazkodóképesség – Hogyan birkózik meg a gyermek a napi rutin megváltozásával? Mit szól a meglepetésekhez?
Könnyen alkalmazkodik – 1 vagy 2 pont
- könnyen vált a tevékenységek között
- nem zavarja, ha változik a napi rutin
- könnyen elalszik, visszaalszik,
- ha indulni kell valahova, nem tiltakozik
- örül a meglepetéseknek
Nehezen alkalmazkodik – 4 vagy 5 pont
- nehezen vált egyik tevékenységről a másikra, húzza az időt, könnyen dühös lesz vagy sírva fakad
- nehezen viseli, ha a megszokott rutin megváltozik
- nem szereti a meglepetéseket, a váratlan helyzeteket
- nehezen alszik el
6. Rendszeresség – mennyire tart rendszert a gyermek az alvása, evése, testi funkciói kapcsán?
Rendszeres – 1 vagy 2 pont
- a napirendje általában kiszámítható
- rendszeresen, a megszokott időkben éhezik meg
- mindig ugyanannyit eszik
- ugyanakkor kakil, ugyanakkor éhezik meg éjjelente.
Rendszertelen – 4 vagy 5 pont
- kiszámíthatatlan a napirendje
- hol éhes, hol nem
- hol sokat, hol keveset eszik
- hol naponta többször, hol napokig nem kakil
7. Energiaszint – a gyermeked állandóan mozgásban van, mászik, megy, sőt rohan? Vagy nyugodt és csendes, elvan a helyén?
Alacsony aktivitású – 1 vagy 2 pont
- alvás közben nem nagyon mozgolódik
- hosszabb ideig tud csendben, egy helyben nyugodtan játszani
- nem hiányzik neki a testmozgás, a csavargás, a futkosás
Magas aktivitású – 4 vagy 5 pont
- nem tud egy helyben maradni
- egyfolytában izeg-mozog
- gyorsan közlekedik, folyamatosan mozog, csinál valamit
- nem bírja rendszeres aktív testmozgás nélkül
- alvás közben mozgolódik
8. Első reakció – Hogyan reagál a gyermeked az újdonságokra, a kihívásokra?
Tetszik neki – 1 vagy 2 pont
- nem hezitál, beleveti magát az új helyzetbe
- nyitott az új tevékenységek kipróbálására
- nekiáll, és közben megtanulja, mit hogyan kell
Elutasító – 4 vagy 5 pont
- nem ugrik fejest a dologba, hanem kivár
- előbb figyel, és csak utána csatlakozik
- azonnal nemet mond minden új dologra
9. Általános hangulat – Milyen gyakran boldog és elégedett a gyermeked, és mikor komoly vagy borús hangulatú?
Vidám hangulatú – 1 vagy 2 pont
- általában vidám, mosolygós
- ha valami elrontja a hangulatát, hamar újra vidám lesz
Komoly vagy semleges hangulatú – 4 vagy 5 pont
- a gyermek általában komoly, szemlélődő
- nehezen mutat pozitív érzelmeket
Eredmények:
9-18 pont – higgadt gyermek
19-28 pont – vagány gyermek
29- 45 pont – eleven gyermek
Az eleven, többemberes, élénk gyermek sokkal intenzívebb, sokkal érzékenyebb, sokkal makacsabb, sokkal gyorsabb észjárású és sokkal jobban fél a változásoktól, mint a többi gyermek. Minden gyermekben megvannak ezek a tulajdonságok, de az eleven gyermekekre ezek sokkal nagyobb mértékben jellemzőek.
Hogyan hat az eleven temperamentum a gyermek viselkedésére?
Általában kevésbé fejlett az önszabályozásuk, azaz több segítséget igényelnek a kortársaiknál az alvásban, az evésben, a megnyugodásban vagy a határok elfogadásában. Látványosabb hisztiket, érzelmi kitöréseket produkálnak, nehezebben váltanak egyik tevékenységről a másikra, vagy sokkal jobban befolyásolja a hangulatukat a szüleik aktuális érzelmi állapota. nehezebben alkalmazkodnak a változásokhoz és sokkal makacsabbak, mint a legtöbb gyermek.
Bár a temperamentum alapjaiban veleszületett, de azért nem végzetszerű. Egy aktív, eleven gyermek mindig ilyen marad, de az esztelen futkosást majd felváltja egy sportos életmód, a hangos érzelemnyilvánítást egy szenvedélyes érzelemvilág, a túlzott reakciókat egy érzékeny és empatikus hozzáállás, amennyiben a gyermek megkapja az elfogadó, pozitív szülői reakciókat az élénk temperamentumának köszönhető viselkedésére, igényeire.
A vagány gyermek átmenet az eleven és a higgadt gyermek között, a higgadt gyermekre pedig a nyugodtság, a kiegyensúlyozottság, a könnyű alkalmazkodás, a vidám hangulat a jellemző. Őket sokkal kevésbé zavarja meg bármilyen változás, általában kevesebb segítséggel vagy önállóan is könnyen elalszanak, jól elvannak magukban, kiszámíthatóbb a napirendjük, nem ragaszkodnak annyira a szokásaikhoz és a nemtetszésüket is sokkal kevésbé látványosan mutatják ki. Viszont sokszor a visszafogottságuk okán nehéz megérteni, hogy mik is valójában az igényeik, mert például a túlfáradásra vagy az éhségre, illetve a túl sok ingerre sem reagálnak látványosan. Másrészt, ha ezt a kiszámíthatóságot valami megzavarja, akkor a szülők sokkal nehezebben kezelhetik a változásokat, hiszen a higgadt gyermekek felé könnyen túl sok elvárást támaszthatnak, a visszafogott reakcióik miatt.
Nézzünk egy pillantást a te temperamentumodra is ebből a szempontból:
- Intenzitás – Mennyire erőteljesek vagy visszafogottak a reakcióid?
- Visszafogott reakciók (1,2 pont)
- Erőteljes reakciók (4,5 pont)
- Állhatatosság –Mennyire könnyen hagysz abba egy tevékenységet, amit épp csinál?
- Könnyen abba hagyod (1,2 pont)
- Nehezen hagyod abba (4,5 pont)
- Érzékenység – mennyire vagy érzékeny a zajokra, a ruhák textúrájára, a szagokra vagy az ízekre?
- Nem vagyok érzékeny (1,2 pont)
- Érzékeny vagyok (4,5 pont)
- Megfigyelőképesség – Könnyen észreveszel olyat, amit más nem? Könnyen elterelődik a figyelmed?
- Nem (1,2 pont)
- Igen (4,5 pont)
- Alkalmazkodóképesség – Mennyire könnyen alkalmazkodsz a napi rutinod megváltozásához?
- Könnyen alkalmazkodom (1,2 pont)
- Nehezen alkalmazkodom (4,5 pont)
- Rendszeresség – Mennyire vagy rendszeres az étkezések, az alvás vagy a testi szükségletek terén?
- Rendszeres vagyok (1,2 pont)
- Rendszertelen vagyok (4,5 pont)
- Energiaszint – Mindig mozgásban vagy, vagy inkább nyugodtan elücsörögsz a popódon?
- Nyugodt vagyok (1,2 pont)
- Mindig mennem kell (4,5 pont)
- Első reakció– Hogyan reagálsz egy új dologra?
- Fejest ugrok (1,2 pont)
- Elutasítom (4,5 pont)
- Általános hangulat – Vidám és felszabadult vagy, vagy inkább komoly és elemző típus?
- Vidám vagyok (1,2 pont)
- Komoly vagyok (4,5 pont)
Eredmények:
9-18 pont – higgadt szülő
19-28 pont – vagány szülő
29- 45 pont – eleven szülő
Miért érdekes a te vagy a gyermek rendszeres gondozóinak temperamentumát is meghatározni?
Mert minél nagyobb az eltérés, annál nehezebb megérteni a másik igényeit, szükségleteit és viselkedését. Ha a szülő egy higgadt típus, akkor számára egy eleven baba vagy kisgyermek sokkal nagyobb kihívás, mint egy eleven típusú szülő számára. Sokkal több önismeretre, a gyermek jobb megismerésére van szükség ahhoz, hogy a szülő-gyermek kapcsolat jól alakulhasson, és a mindennapi interakciók, mint például az altatások, az etetések, a peluscserék minél harmonikusabban telhessenek. Hiszen, egy élénk baba, ha érzékeny típus, minden apróságra sírva fakadhat, ha pedig erőteljesen reagál, akkor a hangos sírása nagyon frusztráló lehet a higgadt szülő számára. Ha ezzel szemben a baba higgadt típus, akkor ugyanarra az ingerre meg sem rezzen vagy csak apró nyűgösködéssel reagál.
De fordított helyzetben is lehetnek nehézségek: ha a baba nyugodt, lassan bemelegedő típus, akkor nehezen fog tudni alkalmazkodni az élénk szülő pörgéséhez. Könnyen érheti túl sok inger, lehet neki túl gyors a tempó vagy kapkodó a szülő. Az ilyen típusú szülőnek nem könnyű a lelassulás, a baba számára ideális napok számára dögunalmasak, lassúak és mozgásszegények. A gyermek visszafogott reakciót lehet, hogy észre sem veszi, vagy akár nehezményezheti is, hogy nem reagál a gyermek kitörő örömmel, hevesen a pozitív dolgokra, például mikor hazaér valahonnan és újra találkoznak.
A gyermek temperamentumának megismerése és a saját önismereti munka tehát mind közvetlenül a baba és a kisgyermek viselkedésére, mind a szülő-gyermek kapcsolatra pozitív hatással lehet.